A bérbe adott ingatlan utáni adózás menete, szabályai.
Eladás, vásárlás, albérlet ingatlan

A bérbe adott ingatlan utáni adózás menete, szabályai

A bérbe adott ingatlan utáni adózás menete, szabályai
Bérbeadás Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek adózási rendjét teljeskörűen összefoglalni hatalmas feladat. Az alábbi információk inkább biztos viszonyítási pontot fognak nyújtani önnek, illetve egy általános képet is kialakít a bérbeadás adózása kapcsán. Viszont fokozottan tanácsoljuk – a problémák elkerülésének érdekében - , hogy vegye fel a kapcsolatot egy ügyvédi, könyvelő irodával vagy egy teljeskörű ügyintézést biztosító ingatlan-közvetítő céggel.

Magyarországon általános tendencia, hogy bár sokan adnak ki lakást, garázst vagy egyéb ingatlant bérlők számára, az adózási kötelezettség bejelentését elmulasztják. Ez részben azért van így, mert az adózási hivatal semmilyen formában sem ösztönzi a bejelentést, illetve azt sem mondhatjuk, hogy szigorúan ellenőrizné a bérbeadásokat.

Ennek ellenére sem tanácsoljuk az adózási kötelezettség elmulasztását, hiszen bármikor fény derülhet az általunk használt kiskapura és az ebből fakadó büntetések összege várhatóan nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint amit az adóelkerülés hozott a bérlőnek.

A bérbeadás után, az adó mértéke a következőképpen alakul:

Az adó mértéke, az ingatlan bérbeadásból származó bevételek 15%-a, addig amíg az ebből befolyt éves összeg el nem éri az évi 1 000 000 Forintot. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy aki 1 vagy két ingatlant ad ki bérbe, annak nem kell tartania az adó mértékének növekedése miatt.

Továbbá a fentebb is említett közüzemi mérőórák kapcsán, az hogy kinek a nevén vannak a bérbeadó adózása szempontjából kulcsfontosságú lehet. Ugyanis ha a nevén maradnak a mérőórák, az azt jelenti, hogy a bérlő által kifizetett rezsi összegét is hozzáveszik a bevételekhez,ezáltal már könnyebben elérhetjük az 1 000 000 Forintos határt, akár egy kiadott ingalan esetében is.

Az ingatlan bérbeadásából száramzó bevételeinkből továbbá leszámíthatjuk a következőket (persze, ha számlával tudjuk igazolni) : a lakás rendehozatalának költségei (megrongálódott vezeték, állagmegóvás, felújítás stb.), valamint az időközben az ingatlanhoz vásárolt eszközök költsége is.

Ritkán van rá precedens, de levonható még az ingatlan kiadásából származó bevételeinkből az elhasználódás ára is. További lehetőség, hogyha az egyén más helyen bérel lakást, mint ahol kiad, akkor az ezekből származó bevétele illetve kiadások szembeállíthatók egymással, így a végeredmény összességében 0 lesz. Ahhoz hogy ezt megtehessük, az ilyen állapotnak huzamosabb ideig fent kell állnia, ez konkrétan legalább 3 hónapot jelent.

Albérlet, tanácsok a feleknek A bérbe adott ingatlan utáni adózás menete, szabályai Speciális esetek: szálláshely szolgáltatás és ingatlan bérbeadás adózási különbségei